Tréningeknél használt jégtörő feladatok, például amikor arra kérjük, hogy gyűjtsön össze legalább 30 ötletet arra, hogy mit lehet csinálni egy gemkapoccsal. Mindig meglepődnek, hogy össze tudnak gyűjteni ennyit és innen könnyebb elkezdeni a szakmai kérdések kreatív megoldását is.
Hasonlóan egyszerű eszköz, amikor előveszünk egy lexikont, felütjük, és tetszés szerint kiválasztunk belőle 10 szót, aminek eredetileg semmi köze nincs az adott üzleti kérdéshez. Volt olyan bankos vezető, aki már nagyon rosszul érezte magát a bőrében, mert úgy érezte nem becsülik meg eléggé a munkáját és Ő csak a “kalap” szó kapcsán talált számos megoldási lehetőséget, mert amikor bejött, csak az az opciója volt, hogy kilép. A három, ami a kalap szóval jött, az első megerősítés volt, azaz “vegye a kalapját”, a másik, hogy “tartsa a kalapját és kérjen a megerősítést, pozitív visszajelzést, fizetés emelést, a harmadik, hogy “emelje meg Ő a kalapját” adjon Ő dicséretet, hátha akkor viszonozzák.
A harmadik eszköz az ún. Ellentét. A 3M, kirúgta a fejlesztő mérnökét, amikor olyan ragasztót fejlesztett ki, ami nem is ragad, mégis ebből lett a legnépszerűbb termékük, a post it. A Gilette is hasonlóan járt, amikor olyan borotvát akartak, amit a fiúk 14 éves koruktól a koporsóig használnak majd, ehelyett lett az eldobható borotva világsiker. Így van, hogy mi is először az ötletelést az ellenező céllal kezdjük, és abból következtetünk jó megoldásra.
A negyedik eszköz a példakép-antipéldakép. Ilyenkor a coach azt a kérdést teszi fel, hogy mit tenne ebben a helyzetben a példaképe, vagy épp az antipéldaképe. Nem feltétlenül 1-2 emberre kell gondolni, minél több, annál több kreatív ötlet jön majd felszínre.
A ötödik eszköz a Felfújás, vagy épp a kicsinyítés, azaz azt a kérdést tesszük fel, hogy hogyan érné el, ha a célja megszázszorozódna, azaz pl. nem 1 milliárdos, hanem 100 millárdos árbevételt szeretne a cég, akkor mit tenne másképp. Vagy a lecsökkentésére, pl., ha a bérköltségeit tizedére kellene lenyomni, nem 10%kal. Első hallásra irreálisnak tűnnek majd a megoldások, de mindig adaptálhatók valahogy a helyzetre és észre sem vesszük, hogy egy olyan vezető megy ki ismét az ajtón, aki felélesztette a magában szunnyadó kreativitást.
A business coachok alapvetően üzleti kérdésekben támogatják a vezetőket, de vannak határtémák is a life és business coaching között. Ilyen például a munka-magánélet egyensúly, vagy a karrierváltás. Ilyenkor is nagy segítségre van, ha felélesztjük az ügyfél parazsát, mert van, hogy nem látja a fától az erdőt vagy régen elnyomott vágyait nem is meri kimondani. Az első eset, amikor valaki alig ismer szakmákat, amikor választott, pl. az édesapja, édesanyja szakmáját választotta, vagy azért lett marketinges, vagy bróker a kilencvenes években, mert azzal lehetett a legjobban keresni, de már régen nem élvezi a munkáját és akkor más lehetőségeket is érdemes figyelembe venni.