A coaching folyamat hatékonyságát inkább meghatározza, hogy van-e bizalom a coach és az ügyfél között, emberileg és szakmailag, mint az, hogy milyen coaching módszert használnak. A módszerek arra jók, hogy az egyik, vagy a másik úton induljunk a cél felé, és a bizalom az, ami lehetővé teszi, hogy megközelíthessük és elérhessük a célt.
A kutatások azt mutatják, hogy a bizalom a hétköznapi, apró cselekedetek által épül ki. Olyanok által, mint, hogy: Nem ígérek olyat a reklámomban, amit a coaching nem tud garantáltan lefedni. Akkor segítek, amikor tényleg szükség van rá, nem előbb, vagy majd máskor. Képes vagyok segítséget, szupervíziót kérni, felvállalva tökéletlenségemet. Nem sugalmazom azt, hogy az akkreditáció automatikusan jár a coaching tanfolyamom elvégzésével. Ezek azok a pillanatok, amikor lehetőség van a bizalom építésére, vagy a másik elárulására.
Brené Brown kutatásokat végzett a bizalom témában és egy csokorba gyűjtötte az összetevőit:
- ismerem és tiszteletben tartom a saját és a másik határait
- mindig azt teszem, amit mondok, hogy tenni fogok és amit helyesnek tartok
- felelősséget vállalok a hibáimért és azok következményeiért
- bizalmas információt csak akkor osztok meg, ha fel vagyok rá kérve (nem pletykálgatok)
- a helyes utat választom akkor is, ha a másik út kényelmesebb, gyorsabb, élvezetesebb
- nem ítélkezem
A bizalom azzal kezdődik, hogy én tudok-e bízni magamban.
Vajon hogy állok/állsz a bizalom fenti összetevőivel?
Melyiken lehetne még csiszolni?
Mi lesz az az apró lépés, amit holnaptól másképp teszel?
Érdemes megnézni a Brené Brown videóját: – http://www.supersoul.tv/supersoul-sessions/the-anatomy-of-trust – köszönet Bite Barbinak a tippért.
A bizalom azzal folytatódik, hogy tudok-e bízni a másikban és végül, hogy tudok-e bízni egy közösségben. Ez utóbbihoz tud hozzájárulni az, ha azonos etikai alapokat vallunk. Az etika kódex segít abban, hogy amikor nagy a kísértés, a veszély, hogy lecsúszom a bizalom ösvényéről, akkor kapaszkodót ad. A kapaszkodókat érdemes karbantartani, átvizsgálni és felújítani. Az ICF 2015-ben lényeges szemléletbeli változást vezetett be az etikai kódexben. Ismered a változásokat? Szeretnél erről olvasni legközelebb?
És végül egy személyes élmény: Igen csúszóssá válhat az út, ha az etikus viselkedést, egyszerűen naivitásnak tekintjük. Ha mind betartjuk az etikai elveket, nemcsak hosszú távon lesz kifizetődő etikusnak maradni, és elkerülhető az az érzés, amit akkor éreztem, mikor egy munkatársam látva „naivitásomat” megkérdezte: „Hány éves vagy királylány?” Ugyanis királylánynak/királyfinak lenni jó, és még jobb, ha mindannyian királyfiak/királylányok akarunk maradni.
Galambos Katalin
