Az alábbi definiciókat találtam öt perc alatt a life coachingra:
- „Az emberek életével, az egyéni sikeresség megteremtésével és az önmegvalósítás segítésével a life coaching ág foglalkozik.”
- „A life coaching a jövőre koncentrál. A coach segít céljaink kitűzésében és megvalósításában, a szemléletváltásban, a döntéshozatalhoz szükséges értékeink megerősítésében.”
Ugyanez a keresési metódus az alábbi eredményt hozta a business coaching kifejezésre:
- „A business coaching professzionális segítséget nyújt vezetői, egyéni, szervezeti és az üzleti fejlődéshez.”
- „A business coaching során hozzásegítjük ügyfeleinket ahhoz, hogy képesek legyenek feltárni az elakadásaikat, és arra megoldást is találjanak.”
Ami számomra érdekes volt a keresés során, hogy a life coaching megfogalmazására a kereső első oldalán megtaláltam a fenti két idézetet. A business coachinghoz viszont 3 oldalt kellett végiglapoznom a Googleban. Sok esetben általában írtak a coachingról, a business előtag nélkül. Maguk a definiciók is inkább általánosak voltak, mint konkrétak. Ha megnézem ezeket a definiciókat és felcserélek bennünk néhány szót – valamint kiveszem a life ill. a business előtagot, akkor gyakorlatilag ugyanazt olvasom. Miért van mégis ez az elhatárolódás?
Én, mint coach….
Az önmagukat business coachként definiálók jelentős része szinte azonnal közli, hogy ő NEM life coach. Biztos?
Biztosan nem foglalkozik az ügyfele életével, élethelyzetével, csakis a munkát érintő kérdésekkel? Biztos abban, hogy az a munka, amit közösen végez a coachee-jával, annak nem lesz kihatása az élete más területére? Vajon tényleg ennyire különválasztható a két rész?
Én úgy gondolom nem. Vajon mennyire lehet sikeresen dolgozni olyasvalakivel, aki az élete munkán kívüli területén problémákkal küzd? Akármennyire is arra kaptam a felkérést, hogy a vezetői képességeit fejlesszük, mennyire lesz képes ezért tenni ilyen helyzetben? Hiszen a munka is az élet része, nem különíthető el tőle. Nem mondhatjuk azt, hogy ezeket figyelmen kívül hagyjuk.
Én, mint ügyfél…
Egy 2009-ben készült felmérés két erre vonatkozó kérdést tett fel a szakemberek részére (http://hbr.org/2009/01/what-can-coaches-do-for-you/ar/1, ill. magyarul (Harvard Business Review magyar kiadásának 2009. júniusi száma 61.-62. o. – http://www.vilaggazdasag.hu/hbr/mit-tehetnek-ertunk-a-coachok-291140, valamint dr. Tomka János előadása 2010. február 23.-án )
Az első kérdés így hangzott:
„Gyakran szerződtetik-e arra, hogy személyes kérdésekkel is foglalkozzon? „
Erre a válaszolóknak mindössze 3%-a válaszolt igennel.
A második kérdés az alábbi volt:
„Segített-e már valaha egy igazgatónak a személyes kérdések megoldásában?”
Erre a megkérdezettek 76%-a válaszolt igennel.
A két szám közötti különbség egyértelműen mutatja a számomra, hogy míg a kiindulási pontban még fontosnak tűnik az a kijelentés, hogy valaki definiáltan business coachinggal foglalkozik, a folyamat végére ennek az előtagnak a jelentése sokkal kevésbé lesz domináns.
Van megoldás?
Nemrégiben megkérdezték tőlem is, hogy szerintem mi a különbség, én pedig rávágtam: Az, hogy ki fizeti a révészt.
– Ha valakinek a munkáltatója fizeti a coaching-folyamatát, ott az esetek legnagyobb százalékában a cél a munkával kapcsolatos probléma kezelése vagy valamilyen vezetői készség fejlesztése. Bekerülhetnek személyes elemek is, de ezek inkább másodlagosak prioritás szempontjából.
– Ha valaki önmagának fizeti a coachingot, akkor ő határozza meg, hogy a fókusz a munkáján vagy a magánéletének valamely aspektusán van. Tehát a folyamaton belül nagyobb szabadsággal lehet elkalandozni a magánélete irányába.
Mit gondolok én?
Ahogy ezt már korábban is leírtam: A folyamat legfontosabb résztvevője a coachee, az Ember. Ahogy egy szép történetben olvastam:
„A siker titka, — hogyan legyünk sikeresek és hogyan élhetünk teljes életet, — magukban az emberekben rejtőzik. Ott, ahol a legtöbb ember nem keres válaszok után.” (sziú legenda)
Az emberben, aki maga az egységes egész; aki életének bármely területén fog változtatásba, az kihatással lesz életének minden más részére is. Ugyanezen az elven haladva úgy gondolom, hogy amikor egy adott célkitűzés elérésében segítjük a coaching folyamat során, akkor sem szabad megfeledkeznünk a kiindulási állapotról, ahonnan elindul; és arról a környezetről sem, amely őt körbeveszi. Erre törekszem coachként, legyek akár business vagy life coach.
Fülöp Andrea