A DIADAL modell mentén haladva mindegyik fázisban követhetünk el hibákat. Kezdhetünk azzal, hogy a Diagnózis fázisra nem szánunk elég időt és ez később “megbosszulja” magát. Az Iránykijelölési fázisban talán a legtöbbet, ezért erről szól az írás jelentős része. Ezután folytathatjuk ott, hogy az Alternatíva fázisban beérjük 2 alternatívával, majd a Döntési fázisban, hogy elhamarkodjuk a döntést, de az Alkalamazás és a Lezárás fázisban is van számos hibaforrási lehetőség.

Ahogy jeleztem, ebben a rövid írásban az iránykijelölésben felmerülő hibalehetőségekre térnék ki bővebben.

Mondhatnám azt, hogy ezeket mind más coachok követték el és én csak más hibájából tanultam, de szerencsére attól már magasabb szinten áll az önismeretem mimnthogy magamat tévedhetetlennek higgyem, vagy annak tűntessem fel. Én is sokat tanultam azoktól a nemzetközileg elismert mestercoachoktól (pl Sir John Withmore, Werner Vogelauer, Peter Szabo), akik felvállalták hibáikat. Coach képzéseinken nagyon gyakran kérik azt a hallgatóink, hogy osszuk meg mi milyen hibákat követtünk el, hogy ne csak a sikerekből tanuljanak, így bízom benne, hogy én is segíthetek ezzel másoknak, a pályájuk elején járó coachoknak. Hát akkor lássuk csak mik is azok a klasszikus hibák a coaching Iránykijelölési fázisában.

A napokban újra elolvastam egy korábbi kutatást a Harvard Business Review oldalán az inspiráló vezetés témájában. Elgondolkodtam azon, vajon ennek a kutatásnak milyen mondanivalója lehet ma.

Fontos alapvetés, hogy akkor vagy vezető, ha vannak követőid. De vajon ki akar téged követni? Ki az, aki elkötelezi magát arra, hogy kövessen téged és a vállalat céljait? A vezetésben tényleg minden az adott helyzettől függ? Elég, ha a szituáció szerint kiválasztod a helyzethez leginkább illő vezetési stílust? Vagy van más lehetőség is? Lehet valaki inspiráló vezető? Vajon hogyan? Kellenek-e ehhez speciális tulajdonságok? Ezek birtokában vagy ezek nélkül is lehet valaki hatékony és hatásos vezető?

Szinte a kezdetektől fogva folyamatos kérdés volt bennem, hogy mennyire jogos a life coaching és a business coaching közé éles határvonalat húzni. Sokan úgy gondolják, hogy kell és szükséges. Vannak olyanok is, akárcsak jómagam és úgy érzem egyre többen, akik azt gondolják, hogy ez nem indokolt.

A DIADAL coaching modell Alternatíva gyűjtési fázisában a coach abban segít, hogy minél több megoldási lehetőséget tudjon feltárni a vezető, mert nagyon sokszor úgy kezdődik a folyamat, hogy Ő csak egy, vagy két megoldást lát és egyiket sem szeretné. A Manager kiadó által 2009-ben megjelentetett Módszertani kézikönyv coachoknak és coaching szemléletű vezetőknek című könyvében egy egész fejezet van azokról az eszközökről, ötletekről hogyan legyünk kreatívabbak, hogyan találjunk ki még több okos ötletet. Ezek közül csak pár eszközről, kérdésről röviden:

Coachnak fiatal vagyok, – amúgy tapasztalt. Ami kifejezetten hasznos coaching közben – is. Coach tapasztalataim egyike, hogy a vezetők három nagy csoportra oszthatók. Az egyikben vannak azok, akik tudják, mi a coaching, netán már éltek is vele. (Jó esetben jó tapasztalataik voltak.) A másodikban, akik nem is hallottak róla, s a harmadikban, akik tudják, hogy ez valami modern dolog, amiről illene tudni, ezért nem is illik úgy tenni, mintha nem tudnák, tehát inkább úgy tesznek, mintha tudnák.

Fiatal koromban élsportolóként – profi kézilabdázó voltam – egy neves edzőm azzal az instrukcióval próbált motiválni, hogy a döntéseimet a pályán ne ösztönösen, hanem tudatosan hozzam meg.

Azt a tanácsot adta, hogy mindig úgy helyezkedjek a játék folyamán, hogy ha hozzám kerül a labda, legalább 3, de inkább 4 megoldásom legyen arra, hogy mit is csinálok labdával a kézben, hogy az a csapat szempontjából a lehető leghatékonyabb legyen. De soha nem ez volt a nehéz feladat. Hiszen labda nélkül jól helyezkedni egyszerű volt, elegendő idő és információ állt rendelkezésre ahhoz, hogy oda lépjek, fussak, álljak, ahol a legjobbnak ítéltem meg. Nem voltam döntési kényszerhelyzetben sem. Ahogy azonban a labdát nekem passzolta egy csapattársam, századmásodpercek alatt kellett választanom a lehetőségek közül. Edzőm erre célzott, hogy ez a döntés soha ne legyen ösztönös, mindig tudatos.