Mindig érdekelt, hogyan működünk mi, emberek. Mi az, ami visszatart – és mi az, ami mozgásba hoz. Hogyan lehet úgy lenni, tenni, létezni a világban,hogy közben önazonosnak maradjunk. Ez a fajta figyelem, kíváncsiság régóta bennem van az emberekre, a kimondatlanra, a sorok közöttire.
Közel húsz éve dolgozom multinacionális és globális vállalati környezetben projektmenedzserként. A coaching szemlélettel először vezetőként találkoztam: coaching szemléletű vezetésben képződtem, és ekkor indult el a coaching az én szakmai utamon is. Megtapasztaltam, milyen sokat adhat egy jól feltett kérdés, egy másik nézőpont vagy egy támogató beszélgetés egy-egy nehéz helyzetben, döntési ponton vagy változási időszakban.
Ma diplomás business és team coachként, valamint NLP mesterként egyéneket, csoportokat és csapatokat kísérek olyan helyzetekben,ahol már nem elég „jól, hatékonyan működni”,sokkal fontosabbá válik: hogyan lehet igazabban működni?
Jelenlegi munkahelyemen belső coachként coaching program kialakításában és működtetésében veszek részt, valamint egyéni és csoportos coaching folyamatokban támogatom kollégáimat.
A nagyvállalati közegben szerzett tapasztalat megtanított rendszerben gondolkodni. A coaching megtanított megállni, jelen lenni és figyelni. Coaching szemléletemben ez a kettő ér össze:
Fontos számomra a partneri működés, a kíváncsiság és az őszinte, ítélkezésmentes figyelem. Nem kész válaszokat szeretnék adni, hanem abban támogatni az ügyfeleimet, hogy tisztábban lássák saját helyzetüket, közelebb kerüljenek a saját válaszaikhoz, és megtalálják azt az irányt, amely valóban az övék.
Számomra a coaching egy küldetés is, hogy minél többekhez jusson el az önismeret. Ezért rendszeresen vállalok pro bono folyamatokat is – mert hiszek abban, hogy a támogatás nem kiváltság.
International Coaching Federation (ICF) tagjának lenni számomra felelősség. Az etikus, tiszta és emberközpontú jelenlét iránti elköteleződés, amely a közös munka alapja.
